Vagyis inkább a tegnapi. Bár, ma még ma van, holnap meg már nem ma lesz, vagy mi?! Hogy van ez? Na mindegy. A lényeg, hogy a Ferencváros kiütötte a Dinamo Zagrebet, így tovább szárnyal a csapat! De ami titeket érint, hogy ma van a From Enslavement to Obliteration és a Pocho Aztlan évfordulója. Azaz tegnap volt, nem ma.... ( Most jelenleg még tizenhatodika van....)
Harminckét évvel ezelőtt megjelent a Napalm Death második albuma, amiben már Shane Embury is aktívan részt vesz. Olyannyira, hogy azóta is tagja a bandának. Fura is lenne nélküle.... A From Enslavement to Obliteration színtiszta grindcore. Gyors, zajos és lényegre törő. Sokak szerint ez maga a grind -mármint a lemez- minden más csak macskapöcse. Van ebben valami. De azért ne felejtsük el az olyan zenekarokat, mint az Insect Warfare, Death Toll 80K, vagy a Wormrot (szigorúan csak az Abuse album!).Meg még a több száz fasza grind banda. Mondjuk a szingapúriak meg full Insect Warfare. De mivel a FETO hamarabb jelent meg, mint az alábbi zenekarok bármilyen hanganyaga, így tényleg igaz a mondás! Ez maga a grind!
(Na meg a Scum....)
De aztán itt van a kamumexikói drogkartelek kedvenc házibuli zenekara a Brujeria. Naná, hogy ebben is ott szerepel Mr. Shane Embury. Meglepő mi?! A négy évvel ezelőtti Pocho Aztlan hozza a szokásos Brujo' hangulatot. Sokan nem tudják komolyan venni őket, sokan viszont épp ezért szeretik a bandát. A mai napig nem tudom eldönteni, hogy megérte-e várni ezt a lemezt a 2000-ben (16 év a különbség a két album között bazze!!!) megjelent ,világhírnevet/csillogást/még több kokaint hozó Brujerizmo után?! Tényleg nem tudom. Élőben viszont nagyon szeretem a Brujeriat. De az első három lemezt is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.